Akarok-e blogírásba kezdeni?
Amennyiben ezeket a sorokat olvasod, akkor a döntésem igen.
Őszintén. Ebben a pillanatban még fogalmam sincs, hogy „mire is akarom adni a fejem”. Most még azon merengek, hogy valóban akarom-e? Akarok-e blogírásba kezdeni?
A blogírásnak jómagam nem sok értelmét látom, ha vetít, ha csak mosolyog, ha azt az arcát mutatja, ami mindig üde és kisimult (nos, itt már egyébként is simán „megbuknék”, mert 55 éves arcom pont olyan, mint egy 50 év feletti nőnek). Egyébként igazából nem is tudom, hogy milyenek, mennyire szerteágazóak műfajilag, tartalmilag, őszinteségileg és hitelességileg a blogok. Jómagam podcast és könyv „fogyasztó” vagyok. Röviden. Szóval nem tudom. Nagy dilemma ez. Nekem.
Vajúdom tehát azon, hogy írjak-e történeteket?
Történeteket és még lehet hogy meséket is. Természetesen név, telefonszám és e-mail cím nélkül. Ezek a történetek és mesék azokról szólnának majd – beleértve magamat is –, akik azt az utat választották, hogy rányitnak saját magukra. Hogy kit és mi vezethetett, hogy ezen az úton járjon? A félelme, a fájdalma, a szorongása, a szenvedés, a teste jelzése, önmaga mélyebb megismerése és megértése? Mindenkit terelgetett valami hol szelíden, hol erőteljesen és nyitott, rányitott saját magára.
Ha lesznek, akkor a történetek igaziak lesznek. A Mesék is igaziak lesznek – milyen paradox. Mármint abban az értelemben lesz igazi a mese, hogy valakinek a meséje lesz. Valakié, akinek a keze éppen ott és éppen akkor az olvasott sorokat vetette papírra. Név, telefonszám, e-mail cím nélkül. Hiszem, hogyha megszületnek és olvasod majd őket, akkor lesz, amelyik megérint. Úgy érzed majd, hogy akár a Te történeted vagy Te meséd is lenne.
2025 január első napjaiban járunk.
Minden ködös és repkednek a mínuszok. Olyan mélatag. Tudom, hogy nincs ilyen szó, de az év első napjai, még ha sok is a teendő vagy éppen kevés, akkor is olyan mélabúsak kicsit. Nekem mindenképpen. Pillanatokra, reggel vagy napközben, netán estefelé. Mindegyis, az érzés megérkezik. Ennyit magamról így 2025 első napjaiban, amikor azon merengek, hogy saját honlapomon indítsak-e blogot vagy sem.
Leszögezem, nem vagyok író, dramaturg, forgatókönyvíró, kreatív szövegíró. Csak írok.
Köszönöm, hogy olvastál.